szeressük a téjvét!

alapból nem nézek tévét, ennek több oka is van, néha azonban 1-2 műsor miatt odaülök elé és akkor mindig megerősítést kapok a leszarásomra

kezdve azzal, hogy a kereskedelmi csatornák 90%-ban ormótlan nagy baromságokat sugároznak, egyszerűen felháborít, milyen szinten suta emberek kapnak műsoridőt.

itt vannak ezek a tehetségkutatók. jókat lehet azon röhögni, hogyan járatják le magukat az önkritika minden formáját nélkülöző feltűnési viszketegek, de azért mégis elég szánalmas, hogy fő műsöridőben ilyen szarokat kell nézni, ráadásul sokadszor...az első 1-2 évadon még én is izgultam, de így a 8. környékén már elgondolkozik az ember, hogy "van még lejjebb?!" tényleg, fizikai fájdalmat okoz, hogy ennyire hülyének néznek, és minden szart letolnak a torkunkon. a barátok közt, éjjel nappal kurvaanyja már inkább nem is téma, mert ott csak anyázni tudnék....

az ismeretterjesztő, és sportműsorok más lapra tartoznak, azok vagy érdekelnek, és megnézem, vagy nem érdekelnek, és egyszerűen tovább nyomom.

a reklámok egy újabb lapra tartoznak. a gyomrom felfordul azon a gusztustalan agymosáson, ami itt megy. több országban betiltanak reklámokat mert nem fedik a valóságot, itt meg ugyanúgy sugározzák tovább, mert a reklámot kibocsátó cég tömi a pénzt zsebbe. ráadásul annyira...sikerhajhász hazug geci mind, hogy hánynom kell...

na, ennyi volt a felháborodásom ma estére. itt egy nálunk sugárzott "zseniális" reklám:

szemben egy régebbi magyar reklámmal:

döntsétek el ti, melyik milyen :)

"szójjá má neki!"

alap szitu: néhány cuccért el kellett mennem boltba, árkád-interspar.

bóklászok a sorok között, ahogy egy tisztességes zombihoz illik, folyatom a nyálam, néha feltartom a mögöttem sietve közlekedő embereket. csak úgy, hisz jobb dolgom amúgy sincs. kosaramat megtöltvén megindulok az altatót ebédelt kasszásnak hála kilométeresre duzzadt sor felé, amikor is eszembe jutott, hogy egy valamit kifelejtettem. leraktam hát a szállító eszközt a sor végére, megkértem az előttem álló 50 körüli úrt, hogy fogja a helyemet, mert nyugdíjazásom előtt szeretném kifizetni a holmit. térültem, fordultam, és mire ismét a helyemre értem volna, egy aprócska, alig 8 tagból álló cigány család helyezkedett el a kosarammal a kezükben.
meglepődés-röhögőgörcs, majd fapofával odaszólás: jó napot kívánok, elnézést a zavarásért, de ez az én vásárolmányom, és még nem fizettem ki, szóval ha annyira kell önöknek, vadásszanak, ahogy én tettem! majd nyúlnék a kosárért, mire az azt tartó kb 12 éves kiskan felüvöltött a nemkiskan apja felé: szójjá máneki, hogy hogy ez az enyémé he!"
apuci felém fordul, rosszindulatú morgások közepette irgalmatlanul felpofozta csemetéjét, majd átnyújtván nekem a kosrat, a következő monológ következett: látod bazmeg ennyi lett vóna. fogod azt a nagy lapát kezedet, oszt beversz neki kettőt. hidd el, rögvest megkaptad vóna a pakkodat! most pedig húzz a sor végire, mer az asszony már anyázik a sör nékül!

a sor ekkor már az s-budget pálinka főző(150.000 ft!!!!) körül tartott, érthető hát, hogy nem nagyon akaródzott ismételten sorba állnom, így elkezdtem az árut a szalagra rámolni. sorra vettem a tételeket, és amikor egy axe dezodor került a kezembe, amit nem vettem le a polcról, meg akartam kérdezni, hogy ismerős e nekik, de addigra már a biztonsági szoba felé tartott a kis csapat gyorsbilinccsel a csuklójukon.

zseniális kaland volt, komolyan élveztem a történést! a pénztárossal lepergetett beszélgetés hatására akkorát nevettünk, hogy majdnem ott felejtettem a visszajárót, amit utánam kiabálva adott oda a hölgy. ÉLJEN SOKÁ A TISZTESSÉGES MAGYAR TÁRSADALOM!!!