Előre leszögezem, nagy híve vagyok a tetováltatásnak, piercingeknek, testmódosításnak, én is tarkítom magam pár ilyennel.
Egyre elterjedtebb, elfogadottabb a tetoválás, aminek nagyon örülök. Egy bizonyos szintig. Imádom nézni a kreatívabbnál kreatívabb tetkókat az embereken, de amikor egy 14 éves kiscsaj megjelenik egy muffinnal a vállán, mert ő húú de kibaszottul szereti a muffint, attól agyvérzést kapok. Sok tetováló ismerősöm van, megkérdeztem őket erről. Annyit mondtak, hogy azokat a tetoválásokat szeretik megcsinálni, amik mögött jelentés van, nyilván nem véletlenül. Ez egy örökre szóló dolog, nem olyan, mint a haj/körömfestés, hogy ha nem tetszik, lemossák.
Mi a tököm értelme van annak, hogy mainstream mintákkal tele varratjuk magunkat? a nonfinak is volt korszaka, az ázsiai írásnak is, most a pindúr pandúroknak, meg az ilyen marhaságoknak? Miért? Mi olyan felejthetetlen élmény fűzhet bárkit is egy szivárványhoz, vagy mosolygós csillagocskához, amitől élete végéig magán szeretné tudni? SEMMI! DIVAT? MINT A CSESZETT KEFEFEJ? MEG A RÓZSASZÍN TŰSARKÚ TÉLEN? Bassza az isten, elveszik a testmódosítás minden szépségét az ilyen agyhalott társadalomzombik...
Imádom, mikor half angel, vagy snake bite-okkal rohangálnak a műmuffok dizsibe rázni egyet, aztán mikor "nagy nehezen" rátukmálták magukat az egyik részeg kandúrra és haza érve azt veszik észre, hogy egy tök értelmetlen faszság van a kisasszony csípőjére tetoválva, ami ráadásul olyan rondán van megcsinálva, hogy az összes libidó kiugrik az ablakon, hogy megölje magát...nevetséges. Javítsatok ki, ha tévedek, de megint az jön szembe, hogy annyira egyedi akar lenni néhány ember, hogy teljesen egyformák lesznek...
Ezzel szemben imádom, ha egy kreatív tetoválást látok az utcán. Feldobja a napomat :)
